Brit tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a vágyak teljesítése csalódást okoz az embernek, és nem hozza meg a várt boldogságot. Minden vágy teljesítése megfosztja az embert az álmoktól, és boldogtalanná teszi. Így a tudósok megcáfolták azt a mítoszt, miszerint a teljes jólét a boldogság kulcsa.
A pszichológusok kísérletet végeztek, amelyben két embercsoport vett részt: az első csoport - 3-7 éves gyermekek, a második csoport - 25-60 éves felnőttek. A kísérlet során az alanyokat különböző feladatok elvégzésére kérték fel, és sikeres befejezés esetén jutalmat kaptak. A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a jutalmat kapott gyerekek ugyanolyan izgatottak voltak, mint a felnőttek. Míg a felnőttek gyakorlatilag nem reagáltak az ajándékokra.
Egy egyszerű kísérlet alapján brit tudósok arra a következtetésre jutnak, hogy minél többet ér el valaki az életben, annál kevesebb örömet okoz neki az új eredmények. Valójában minden vágy teljesítése az embert az életcél elvesztéséhez vezeti, mert nincs több törekvés.
Az emberi természet a befogadás vágya, azaz valamilyen anyag, amely hajlamos a kitöltésre. Amikor azonban a vágy teljesül, az álom teljesülése, egy bizonyos szükséglet kielégítése és a telítettség eltűnik. Ha lehetséges lenne egy olyan képletet létrehozni, amely szerint a beteljesülés nem szünteti meg a vágyat, akkor a boldogság és a csodálat állapotának megtapasztalásának hatása nem tűnik el az életkorral vagy bizonyos célok elérésével.
Egy ilyen mechanizmus, mondják a kabbalisták, megváltoztatja a szándékot, az indítékot az ember cselekedeteire. A cél elérésére irányuló erőfeszítésnek és az erőfeszítések eredményének különböző médiákban kell történnie. Ebben az esetben az elért teljesítés nem oltja ki a vágyat. Egy példa erre a mechanizmusra figyelhető meg az anya-gyermek rendszerben, amikor a szülő jutalmat kap erőfeszítéseiért gyermeke öröme és boldogsága formájában.
