Amint az "Around the World" számára ismertté vált, a 2008 -ban kezdődő évet az ornitológusok (madárszakértők) a Bikini -év évévé nyilvánították. 1996 óta az Orosz Madárvédelmi Szövetség évente kiválaszt egy madarat, amely a természetvédelmi munka szimbólumává válik.
Az év madarait különleges módon veszik figyelembe, külön tanulmányokat végeznek, és az év élén kiválasztott madárfajokról mesélnek a nyilvánosságnak. Ezenkívül a madármegfigyelők gyermekrajzversenyeket és egyéb társadalmi eseményeket tartanak.
A közönséges süvöltőt (tudományos neve Pyrrhula pyrrhula, elavult - szélhámos) a svéd fiziológus, Carl Linnaeus írta le 250 évvel ezelőtt. Ez egy pinty madár a járókelők sorából (ebbe a sorba tartozik egy aranypinty, egy szopóka, egy pecsenye, egy kereszthal). Mellén vörös tollazattal tűnik ki, a téli hó hátterében látható.
A tél kezdetével (havazás) ezek a madarak megjelennek a városokban és a falvakban, tavasszal messze délre repülnek, a Kaukázusba, Iránba, Közép -Ázsiába, a Földközi -tengerre és Nagy -Britanniába. Nyugodtak, csendesek, valamivel nagyobbak, mint egy veréb, énekelnek, nyikorognak és fütyülnek. A kelet -európai alfaj ökörfarkának hangja hasonlít a cső hangjára; Nyugat -Európában és Kelet -Szibériában a süvöltők másképp fütyülnek. Fogságban gyorsan megszokják az embert. Különféle fák, cserjék, füvek magvaival táplálkoznak.
Egyébként nyáron a süllők megtalálhatók a Kaukázusban, ahol a kisebb kaukázusi alfajok fészkelnek. Az uszuri süvöltő a Távol -Kelet és Szahalin déli részén található, a szürke süvöltő pedig Kelet- és Közép -Szibéria déli peremén. De mindezek az alfajok kevésbé fényes színben különböznek a közönséges süvöltőktől. A közönséges süvöltő távoli rokonai az Altajiban fészkelő mongol bikini és a Dél-Szibériában élő hosszúfarkú süvöltő (Uragus).
