A Nature Structural and Molecular Biology folyóiratban megjelent cikk szerzői azt állítják, hogy a test öregszik, majd meghal, amikor leállítja az új sejtek táplálását különböző típusú szövetekben. A sejtosztódás mechanizmusai idővel fokozatosan lelassulnak, majd később teljesen eltűnnek.
A tudósok még mindig nem tudják, mi a fő oka a sejtosztódás lassulásának. Ennek a folyamatnak a visszafordításának módjai rejtélyek maradnak. Egyes biológusok szerint a telomerek, a kromoszómák végei felelősek az öregedésért. Minden alkalommal lerövidülnek, amikor a sejt osztódik.
A kiadvány egyik szerzője, Jan Karlsender, a Solkovo Biológiai Kutatóintézet munkatársa elmondta, hogy kollégáival elemezték az in vitro tenyésztett régi és fiatal sejteket. Kiderült, hogy a 75 osztódáson átesett sejtek sejtmagjában érezhetően kevesebb speciális hisztonfehérje van, mint azokban, amelyek csak 30 -szor osztódtak.
"Ezek a fehérjék nagyon fontosak, mivel segédfunkciót látnak el a DNS minden régiójában. A hisztonok hiánya miatti megsértése végső soron befolyásolja az egész genom munkáját"-mondta Rodi O'Sullivan társszerző.
A szakértők megpróbálták visszaadni az eredeti hisztonmennyiséget a régi sejteknek. És ez elképesztő eredményeket hozott. A tudósok biztosak abban, hogy ez az út a sejtek élettartamának meghosszabbítása érdekében.
Emlékezzünk vissza, hogy az öregedés problémájával foglalkozó tanulmányaik során a biológusok többször is tanfolyamot tettek a fehérjék felé. A Nature Cell Biology folyóiratban megjelent cikkben a tudósok az élesztősejtek vizsgálatáról beszéltek, amelyeket a tudósok régóta használnak az öregedési folyamat tanulmányozására.
Korábban azt hitték, hogy ezek az egysejtű élőlények meghalnak a károsodott fehérjék és mérgező anyagok miatt. Most azonban a biológusok arra a következtetésre jutottak, hogy az öregedési folyamatok az úgynevezett transzportfehérjék mennyiségének csökkenése miatt következnek be, amelyek különféle anyagokat szállítanak a sejtekhez.
Számuk mesterséges növelésével jelentősen meghosszabbíthatja az élesztő élettartamát 10-20% -kal. A tudósok biztosak abban, hogy ezek a vizsgálatok érvényesek lehetnek az emberi test sejtjeire. Végül is minden típusú fehérje szerkezete minden állattípus esetében azonos.
