A rendszeres szaunázás hasznosnak bizonyult a szívelégtelenségben szenvedő betegek számára. Ezekre a következtetésekre a japán tudósok egy csoportja jutott, akiket Takashi Ohori vezetett a japán Toyama Egyetemről.
Ohori és munkatársai tanulmányozták az emelkedett hőmérséklet szívre gyakorolt hatásait.
A vizsgálatban négy tucat idős beteg vett részt, akik krónikus szívelégtelenségben szenvednek.
Hetente ötször az önkéntesek 15 percet töltöttek a szaunában, majd 30 percig takaróval borították magukat, hogy testhőmérsékletüket egy fokkal a normál érték felett tartsák. Három hét elteltével a résztvevők szívszivattyúzási funkciója javult. Ennek eredményeképpen a betegek hat perc alatt megtett távja 337 -ről 379 méterre nőtt.
Ohori csoportja megjegyezte a szauna pozitív hatását is az erek belső bélésére (endothel), különösen a nyomás szabályozására. Ezenkívül az önkéntesek növelték a vérben a prekurzor sejtek tartalmát, amelyek endothelsejtekké alakulnak át.
Az amerikai kardiológusok jelenlegi ajánlásai szerint a szívelégtelenségben szenvedő betegeket nem szabad magas hőmérsékletnek kitenni. Ebben a tekintetben a tanulmány szerzői azt tanácsolták az ilyen betegeknek, hogy csak orvosok felügyelete mellett vegyenek gőzfürdőt.
